Az évente megjelenő könyvtári stratégia kimeneti adatokat mutat be: mely könyvtár mennyit kölcsönzött, hány négyzetméteres a hasznos felület, mennyi dokumentumot szerzeményezett. A könyvtárak adatbeküldésén alapuló rendszer több kérdést felvet, ahogyan az adatok döntéshozatalra gyakorolt hatása is. Vajon mi történik akkor, ha az adatokból hatékonyságmutatókat készítünk. Vulgo: okosan elosztjuk egymással a kimeneti adatokat. Az eredmény jóval beszédesebb lesz, mint az egyszerű teljesítményadatok, ugyanis a hatékonyság adatok közötti viszonyra, összetettebb valóságra utal.
Az eredmény meglepetés, ugyanis jellemzően kevesebben gondolkodnak hatékonyságban. Az adatok pedig többféleképpen interpretálhatók. Mondjuk:
– hibásak az adatok (a számolás vagy a beküldött inputok?)
– hibás a számítás
– a hatékonysági adat azért olyan, mert van egy harmadik változó is, mégpedig: … (és itt jön egy magyarázat).
Nézzük pl. a “1000 lakosra jutó könyvtári alkalmazott – megyei szinten” adatokat. A 19 megye, illetve a FSZEK adatai: link
Ta milyen következtetéseket vonsz le? Írd meg: kit@gmconsulting.hu . (MG)
KIT-információ