A sikeres könyvtári dolgozói képzés kulcsa nem az információk puszta átadása, hanem a gyakorlás által felépített önbizalom és a támogató környezet. A folyamatos tanuláshoz olyan szakmai légkörre van szükség, ahol a kérdésfeltevés természetes, a hibázás pedig a fejlődés elfogadott része. A képzések során a megszégyenítés teljes kiküszöbölésére és a megelőző, segítő hozzáállásra kell helyezni a hangsúlyt.
A munkatársak fejlődését és szakmai magabiztosságát több gyakorlati módszerrel is ösztönözhetjük:
– Teret és időt kell biztosítani a kérdésekre, normává téve a nemtudás felvállalását.
– Nem kell mindenkinek mindent tudnia, érdemes differenciálni és a személyes érdeklődésre, kíváncsiságra építeni.
– A párban végzett munka vagy a közös programtartás segít a tapasztalatlanabb kollégáknak a rutinszerzésben.
– A tudásfrissítő alkalmakat büntetésmentesen, a kezdeményezőkészséget ünnepelve érdemes megszervezni.
– A konkrét helyzetekre reagáló segédletek (például nehéz telefonos megkeresésekre adott mintapárbeszédek) érdemi segítséget nyújtanak.
A cikk gondolatai a magyar könyvtári kollégáknak is fontos útmutatást adnak a belső képzések szervezéséhez. A könyvtár csak akkor tud rugalmasan megújulni és színvonalas szolgáltatást nyújtani, ha a dolgozók biztonságos közeget kapnak az új készségek próbálgatására, a kérdezésre és a közös tanulásra. (ref.: Gemini, HL)
ALSC Blog