Szakkönyvtáros kutatástámogatási munkáját segítik a konkrét adatok: tudományterületenként eltérő publikációs és idézettségi mintázatok állnak az egyetemi tanári pályázatok mögött. Sasvári Péter friss tanulmánya az MTMT-, ORCID- és Scopus-adatok együttes vizsgálatával érzékelteti a pontos szerzői azonosítás, az adatminőség és a kutatói profilok karbantartásának jelentőségét, amelyekben az egyetemi könyvtáraknak meghatározó támogató szerepük van. Gyakorlati támpontot ad a kutatástámogatási, bibliometriai és publikációs tanácsadási szolgáltatások fejlesztéséhez, valamint az egyetemi tanári pályázatra készülő oktatók tudatos felkészítéséhez. Nem mechanikus rangsorolásra ösztönöz, hanem a bibliometriai mutatókat az egyes tudományterületek eltérő publikációs kultúrájának figyelembevételével értelmezi. (ChatGPT, SP)
A tanulmány a 2026. augusztus 31-én egyetemi tanári kinevezést elnyert 161 személy intézményi, bibliometriai és életpálya-jellemzőit vizsgálja. Az elemzés a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT), az Országos Doktori Tanács (ODT) és további nyilvános források adataira épül; a kinevezettek intézményi megoszlását a MAB 2026. évi anonimizált döntési adataival aggregált szinten is összeveti, a kinevezetteket pedig a MAB 13 szakterületi értékelőlapja szerint, kutatói rekonstrukcióval csoportosítja. Az eredmények jelentős tudományterületi különbségeket mutatnak a publikációs volumenben, a folyóirat-kvartilisekben, a dokumentumtípusokban, az idézettségben és a társszerzőségi mintázatokban. A természettudományi, valamint az orvos- és egészségtudományi területeken erősebb a nemzetközi folyóirat- és többszerzős orientáció, míg a bölcsészet- és társadalomtudományokban nagyobb a könyvek, könyvfejezetek és az egyszerzős közlemények szerepe. A kinevezettek átlagos év-alapú életkora 53,1 év, 24,8%-uk nő. Az eredmények nem teljesítményrangsort képeznek, hanem a 2026. évi kinevezetti kör eltérő tudományterületi publikációs és életpálya-profiljait mutatják be a MAB 2a.1. értékelési keretének kontextusában.
ResearchGate