Könyvtárak: nem kulturális költség, hanem társadalmi befektetés

Az Európai Bizottság július 17-én tette közzé azt az átfogó jelentést, amely a közkönyvtárak 21. századi szerepét vizsgálja. A dokumentum link azért is különösen fontos, mert nem a könyvtári szakmának szól, hanem a döntéshozóknak. … A jelentés szerint Európában mintegy 67 000 közkönyvtár működik, amelyek évente 757 millió látogatót fogadnak, és 75 millió beiratkozott használót szolgálnak ki. Ez önmagában is figyelemre méltó adat, de a szerzők szerint ennél sokkal fontosabb, hogy ezek az intézmények olyan társadalmi infrastruktúrát jelentenek, amelynek jelentőségét még mindig alábecsüljük.

A dokumentum tíz olyan nagy társadalmi területet azonosít, ahol a könyvtárak már ma is bizonyíthatóan értéket teremtenek:
– támogatják az egész életen át tartó tanulást
– biztosítják a kultúrához való hozzáférést
– közösségeket építenek és erősítik a társadalmi kohéziót
– csökkentik a digitális szakadékot
– hozzájárulnak a demokrácia működéséhez és az információs rezilienciához
– segítik a gazdasági fejlődést és a foglalkoztathatóságot
– szerepet vállalnak a fenntarthatóságban
– támogatják az egészséget és a jóllétet
– hozzájárulnak a városi és vidéki térségek fejlődéséhez
– válsághelyzetekben is megbízható közösségi infrastruktúrát biztosítanak.
A jelentés egyik legfontosabb gondolata, hogy a könyvtárakat nem kulturális költségként, hanem társadalmi befektetésként kell kezelni. (Koreny Ágnes referátumából)

Az “A könyvtárügy megerősítése és társadalmi szerepvállalásának stratégiája, 2026. (első lépcső; “Indulás”)” c. dokumentum több ponton, gyakorlati felvetéssel is épít e szemléletre. A könyvtárfenntartó, de még gazdálkodó szervezetek is több kötelezettségüket a könyvtár által tudják leghatékonyabban ellátni – természetesen amennyiben a könyvtár is felkészül az ilyen együttműködésekre; kiterjedt társadalmi szerepvállalásra és a szolgáltatások többszempontú megtérülésére. (MG)