Három olasz (különböző méretű) egyetemi könyvtár adatainak vizsgálata azt mutatta, hogy míg a legnagyobb (a római Sapienza Egyetem) könyvtár ?csomagjába? tartozó folyóiratok 55%-ából töltötték le az összes felhasznált cikk 98%-át, azaz az előfizetett folyóiratok közel fele (majdnem ezer cím) gyakorlatilag felesleges. A közepes méretű könyvár esetében a leggyakrabban használt folyóiratok (az összes 14%-a) a letöltések 75%-át adta, míg a kis egyetemi könyvtár esetében a két arány már csak 13%, illetve 30%. Ez csak egy adat, ám ha a hatékonyságot akarjuk vizsgálni (ami indokolt, hiszen az olasz rektori konferencia előjelzése szerint az egyetemek költségvetése 10-20%-kal fog csökkenni), akkor számos tényező (h-index, impact factor, Composite Index, Eigenfactor, usage factor stb.) figyelembevételével komoly értékelő munkát kell végezni. Első lépésként pedig el kellene érni a megjelentetett cikkek mennyiségének csökkenését (melyek jó része amúgy is csak a kutatókat elbűvölő ‘láthatóság’ jegyében születik). (ref.: Mohor j.)
Humanus