Finnországban a könyvtárak értékelésénél a kölcsönzött könyvek száma helyett sokkal inkább az számít, hogy hogyan segítik a társadalom működését. [Az angliai könyvtárakhoz hasonlóan, a könyvtár Finnországban is egyfajta “mentőöv”, amely egy életen át segítséget nyújt.] Bővebben: link . Miközben más országokban a könyvtárak sorra zárnak be, addig Finnországban 700+ könyvtár működik 5,6 millió lakosra.
A könyvtárak közösségi szolgáltató központok, így pl. a helsinki Oodi könyvtár is az. A helsinki könyvtárakban link a könyvek után a leggyakrabban kölcsönzött tárgyak a terek: előre lefoglalható, ingyenes szobák, ahol találkozhatnak, tanulhatnak, politikai vitákat folytathatnak vagy zenélhetnek. A hordozható tárgyak között a társasjátékok és a konzoljátékok állnak az élen. A könyvtárakban kölcsönözhetők (használhatók) pl. podcast stúdiók, 3D nyomtatók, teniszütők, varrógépek, úszójegyek Maga a kölcsönzés kultúrája a finn vidéki múltból ered (link .) Régen az emberek megosztották a mezőgazdasági gépeket. A városi lakások kicsik, így sokan nem vesznek meg olyan eszközöket, amelyeket évente csak egyszer használnának.
Az Oulu városában található Saari könyvtárban link pl. egy nyugdíjas tanár kottát nyomtat a kórushoz és zenekarához; egy fiatal férfi farmerját rövidíti, miután lefoglalta a varrógépet; egy iskolás lány hőpréssel készít pólót. Van 3D nyomtató és lézervágó is a könyvtárban.
A finnek 55%-a havonta legalább egyszer könyvtárba megy. A finn lakosok évente átlagosan 9,1 alkalommal használják a könyvtárat. (Ugyanez az EU átlagában 3,5 alkalom/év; UK: 2,5 alkalom/év; USA: 2,4 alkalom/év)
A finn könyvtárak demokratikus szerepe kiemelt: professzorok, munkanélküliek és hajléktalanok ugyanazokat a tereket használják. A könyvtárak a Finn Könyvtári Törvény szerint link kötelesek előmozdítani a demokráciát, a szólásszabadságot és az aktív állampolgárságot. (Ref.: Copilot; Szabó Eszter)
BBC