Ijesztő, de megéri – miért nem jó, ha egyből a lakosságot sokkolják a kórházi fertőzési adatokkal? Alig két hónapja maradt az Egészségügyi Minisztériumnak arra, hogy nyilvánosságra hozza az eddig részben elrejtett kórházi fertőzések adatait. Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakember a fokozatos bevezetés híve, azt is elmondta, miért kellene időt adni az intézményeknek a szó szerint értendő megtisztulásra. Miért nem jó, ha egyből a lakosságot sokkolják az adatokkal?
Orvosként ő éppen akkor, a kilencvenes években dolgozott Angliában, amikor bevezették, hogy nyilvánosságra kell hozni a kórházi fertőzések adatait. Ahogy mondta, ez fokozatosan történt, nem egyszerre borítottak rá mindent a betegekre, először a szakmának volt dolga a számokkal: minden intézmény, kórházi osztály kapott egy kódot, és fontos volt, hogy a vezetők csak a saját osztályuk kódját tudták, a többiekét viszont nem – így tehát csak azt lehetett látni, hányadik helyen állnak az adatok alapján felállított rangsorban a hasonló profilú és súlycsoportú osztályok között.
A szakember szerint az osztályvezetőket arra ösztönözték ezek a rangsorok, hogy minél magasabbra jussanak rajta, senki nem akart rosszabb lenni az átlagnál. Amennyiben ez mégis így volt, lehetett szakmai segítséget kérni: régiónként volt egy infektológus csapat, amelynek tagjait bármelyik kórház felhívhatta tanácsért, útmutatásért, és ezután
a tanulási, fejlődési szakasz után következett csak az, hogy a nagyközönség előtt is publikussá váltak a fertőzési adatok.
Az egyik kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott: nem pánikkeltés céljából akarják nyilvánosságra hozni a fertőzési adatokat, hanem azért, hogy segítsék a rendszer megtisztulását, és a rendelkezésre álló információk alapján jobb betegjogi keretrendszert tudjanak kidolgozni. Hozzátették: semmiképpen sem az a cél, hogy megbüntessék az egészségügyi intézményeket, inkább arra törekednek, hogy feltárják az okait például annak, egyes kórházakban miért nem garantált a higiéniai minimum.
HVG 360 / térítéses tartalom