Sok hazai könyvtár munkatársa nem nyilatkozhat a sajtónak csúcsvezetői engedély nélkül. Ami sok esetben visszaveti, netán kárt is okoz a szervezet imázsának. (MG)
– Hatékony, de irányítatlansága miatt némileg kockázatos eszköze a munkáltatói márka építésének, amikor egy vállalat vezetői vagy akár alkalmazottai személyes posztokkal képviselik a céget. Sok vállalat amolyan munkavállalói követi programokat indított, ösztönözve a dolgozókat, hogy a márka képviselőiként lépjenek fel a digitális térben, a közösségi média felületein. A logika egyszerű: a hús-vér alkalmazottak által közvetített üzeneteket a célközönség gyakran hitelesebbnek tekinti, mint a hivatalos vállalati kommunikációt.
Márkán természetesen a munkáltatói márka értendő, amelyet fontos megkülönböztetni a vállalat termékének, termékeinek márkájától, márkáitól. Lehetnek egy cégnek ismert és elismert termékei, a toborzás és a munkaerő megtartása szempontjából ez majdhogynem mellékes, az a fontos, hogy jó vagy rossz munkahely hírében áll-e, hogy munkahelyként mennyire ismert és elismert, azaz hogy milyen a munkáltatói márkája.
Az elmúlt évtizedben a cégek a szigorúan kontrollált vállalati üzenetektől decentralizáltabb, emberközpontú kommunikációs megközelítés felé mozdultak el. Az alkalmazottak mindennapi tapasztalatainak megosztása – legyen az “egy nap az életemből” típusú bejegyzés, háttér-információ vagy a vállalati kultúráról szóló reflexió – olyan hitelességi szintet kínál, amelyet a hagyományos munkáltatói márkaépítési kampányok gyakran nehezen érnek el. A marketing és a munkáltatói márkaépítés területén végzett kutatások következetesen azt mutatják, hogy a személyes ajánlások és narratívák a hitelesség szempontjából felülmúlják a gondosan kidolgozott vállalati kampányokat.
HVG (16. sz.) / térítéses tartalom