Optimistán nyilatkozik Rózsa Dávid (Szabad Föld)

A világjárvány évei után napjainkra nemcsak visszatértek az olvasók a könyvtárakba, hanem sok helyen már túl is lépték a korábbi látogatószámokat. Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója szerint a fordulat oka összetett: napjaink információs zajában felértékelődik a kézbe vehető könyv, a hiteles forrás és az a közösségi tér, amely lehetőséget ad a tanulásra, az elmélyülésre, a találkozásra. Közben a mesterséges intelligencia “életre kelti” Kölcseyt, Vörösmartyt és Petőfit; az új technológiáknak köszönhetően pergamenlapok eddig rejtőzködő írásrétegeire derül fény; és nemrég ráleltek Gutenberg ritkaságszámba menő, 36 soros Bibliájának töredékére.

Megleptek az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program eredményei, miszerint az utóbbi években emelkednek a könyvtárhasználati mutatók. Ezek szerint nem kell temetnünk a Gutenberg-galaxist?
RD: Határozottan mondhatom, hogy nem. Az információs zajban az emberek egy része – főleg, akik korábban is olvastak – még inkább a könyvek felé fordul. Ráadásul ezt a zajt ma már a mesterséges intelligencia (angolul Artificial Intelligence, rövidítve AI) is erősíti, hiszen óriá­si mennyiségű így generált tartalom árasztja el a hírfolyamokat. Ebben a közegben felértékelődik a megbízható információ, a minőségi kultúra és az a fajta csendes, figyelmes jelenlét, amelyet a könyvtár biztosítani tud.

Mekkora ma Magyarországon a könyvtárakat használók köre?
RD: Körülbelül 1,8 millióan járnak könyvtárba, ebből úgy 1,4 millió honfitársunk több-kevesebb rendszerességgel kölcsönöz is. A kölcsönzések éves száma meghaladja a 17 milliót – és ennek több mint tizede az ötezer fő alatti településeken történik. De a könyvtárak ma már nem csupán kölcsönzőhelyek: folyamatosan bővítik szolgáltatásaik körét annak érdekében, hogy minél több embert vonzzanak be. Sokan vesznek részt könyvbemutatókon, író-olvasó találkozókon, irodalomterápiás csoportokban, társasjátékklubokban, a diákok robotikai foglalkozásokon. Ezenkívül a könyvtárak egyedülálló tanulási térként is szolgálnak. Ezek a törekvések teszik napjainkban a könyvtárakat izgalmas kulturális, szellemi és közösségi színterekké.