Tőlünk észak-nyugatabbra akár háromszor, négyszer is nagyobb a könyvtárhasználók tábora, és egy könyvtárosra több használó jut. A fizikai dokumentumállomány pedig kisebb. Hatékonyságunk tehát vészesen alacsony. Az együttes hatékonyságnövelés (hálózatos együttműködés, automatizálás) a munkaerő értékesebb munkába állításával – az olvasószolgálat erősítése a feldolgozás rovására – növelhető lenne eredményességünk is. – A könyvtári stratégiát ugyanakkor a szakmától elzártan, néhány, a jelen állapotért felelős döntéshozó készíti. Több szempontból rossz kilátás! (MG)
– Chikán Attila: A termelékenység átfogóan ugye azt jelzi, egységnyi ráfordításból mekkora eredményhez jutunk, másképpen: azt, hogyan használjuk fel szűkös erőforrásainkat, a munkaerőt, a tőkét, az ásványi kincseket, a földrajzi adottságainkat. Na most, Magyarország termelékenységben, versenyképességben, így innovációban is megengedhetetlenül hátul van a nemzetek rangsorában. Különösen a munka termelékenységét, az egy ledolgozott munkaórára jutó GDP-t illetően van okunk restelkedni. Borzalmasan használjuk az erőforrásainkat. A magyar nemzeti termelékenység bő fele a nyugat-európainak, vagyis egy magyar ember időegység alatt feleannyi értéket termel, mint egy nyugati kollégája.
24.hu