Mindannyian hallottunk már a randevúzás világában a “vörös zászlókról”. Figyelmeztető jelek, pl.: negyven percig beszélnek az exeikről, durván viselkednek a pincérrel, vagy azt mondják, hogy “nem igazán látják értelmét” a kutyáknak. A randevúzás világában ezek olyan jelek, amelyek arra utalnak, hogy kérd a számlát, és menekülj.
De mik a könyvtári szolgáltatástervezés vörös zászlói? – kérdezi Cory Greenwood ausztrál könyvtári tanácsadó.
– Az IFLA 2024-es trendjelentése [a KIT-ben ld.: link ] és a Victoria Állam Közkönyvtárainak 2030 stratégiai keretrendszere szerint a jövő könyvtára nem csupán egy hely, ahol a könyvek élnek – ez egy nagy téttel bíró színtér a mesterséges intelligencia ismeretének, a demokratikus ellenálló képességnek és a radikális közösségi kapcsolatoknak.
A KIT-ben Greenwood által felsorolt 7 vörös zászlóból szemezgetünk:
Kerülöd az ‘ijesztő’ témákat:
Kerülöd a dezinformációról, a klímaváltozásról vagy az algoritmikus elfogultságról szóló előadások megrendezését, mert félsz attól, hogy politizálással vádolnak. Ragaszkodsz a semlegesség egy olyan definíciójához, amely egyenlő a hallgatással.
S hogy ez miért is jövőképességi gyengeség?
Az IFLA 2024-es trendjelentése rámutat az információszolgáltató rendszerekbe vetett bizalom egyre növekvő csökkenésére, amelyet a politikai polarizáció, a változó tudásgyakorlatok és a szélesedő digitális egyenlőtlenségek táplálnak. Ebben a helyzetben egy olyan könyvtár, amely nem hajlandó kezelni a dezinformációt, nem semleges, hanem hanyag. Nem támogathatod a demokráciát akkor, amikor félsz megvitatni az azt fenyegető veszélyeket.
A megoldás: Nem kell politikai álláspontot képviselned; csak segítened kell az embereket kritikusan gondolkodni. Rendezd meg a fontos beszélgetéseket, vonj be szakértőket, amikor szükséges, és összpontosíts arra, hogy közösségednek megadd az eszközöket a komplex információs tájképek eligazodásához. (ref.: MG)
Medium