Félmillió könyv bezúzásával ünnepeltette meg a zsidóvá visszabélyegzett magyar szerzőktől úgymond “megtisztított” 1944-es könyvhetet a Sztójay-kormány államtitkára, Kolosváry-Borcsa Mihály.
– A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület a megemlékezés kapcsán felolvasást tartott és A Barbárság diadala c. könyvvel jelent meg.
Gyomorszorító összeállítás – alcíme szerint Emlékező olvasókönyv – megjelentetését időzítette a magyar kultúra napjára a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike). A civil szervezet fél évtizeddel ezelőtt nevezte ki a “barbárság napjának” 1944. június 15-ét. Azt a napot, amikor is a belügyi államtitkár, vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály – a szavai szerinti “első igazi könyvnapon” – diadalittasan vállalta “a liberálisok által megvetően emlegetett barbár könyvégető” szerepét. Az antiszemita politikusok mintapéldánya – aki nem mellesleg a sajtókamara elnöke volt – “a magyar szellemet megmételyezők” könyveit ítélte halálra. Rendeletére a jelzett napon mintegy félmillió könyvet zúztak be. Az első megsemmisítendő példányt, a modern magyar irodalom előfutáraként jegyzett Kiss József verseskönyvét Kolosváry-Borcsa saját kezűleg hajította a papírmalom kerekei közé.
A most megjelent emlékkötet egyik leveléből kitűnik, hogy akadtak azért a törvénytelen törvényeket szabotálók is. Az Országos Széchényi Könyvtár 1934 és 1945 közötti főigazgatója, Fitz József például a “nemzeti kincs” jelszavával gyűjtette be, és süllyesztette a raktárak mélyére a zúzdára ítélt műveket, így mentve meg az utókornak többek között a maga nemében páratlan értékű gyomai Kner-könyvtárat, az Országos Magyar Zsidó Múzeum, illetve a Ferenc József Rabbiképző Intézet könyvkincseit.
HVG (5. sz.) / térítéses tartalom