Január 28-án volt az európai adatvédelem napja. A jeles nap alkalmából a ZDF német közszolgálati televízió arra próbálja fölhívni a figyelmet, hogy online gyorsan szem elől téveszthető, mely privát információinkat osztjuk meg, és ki mit csinál azokkal.
A következő személyes adatokat semmiképpen ne osszuk meg a ChatGPT-vel: pszichés állapot; beismerések, gyónás pl. korábbi büntetésről; belsős információk a munkahelyről; jogi kérdések; szexualitás; jelszavak; fényképek a magánéletből; politikai és vallási nézetek; adatok és képek a gyerekekről.
Az OpenAI, a ChatGPT mögött álló vállalat, minden csetet elolvas és elmenti min. 30 napra az adatainkat. A cset nem végponttól végpontig titkosított csatorna! Éppen ezért a szakemberek azt tanácsolják, hogy az adatokat titkosíthatjuk úgy, hogy “Egy barátom nevében kérdezem, hogy…” stílusban kérdezünk. Tehát így kérdezzük magunkat: “Kellemetlen lenne-e nekem az, ha nekem ezt egy idegen személy mondaná?” “Ezt föl lehet ellenem használni”. Személyes történeteket és orvosi kérdéseket soha ne bízzunk az MI-re, mert akár súlyos problémánk is lehet belőle.
Egy aacheni kutatóintézet (Center für Lehr- und Lernservices RWTH) kimutatta link azt, hogy aki húsz alkalommal megélte azt, hogy az MI jelen van, és egész jó dolgokat produkál, annál csökken a személyes hajlandóság arra, hogy pontosan és felelősségteljesen utánanézzen az érintett dolognak.
Mégis mire használjuk a ChatGPT-t? Maradjunk kíváncsiak, de éberek továbbra is!