A társadalmi ügy nem meglepő téma a könyvtárak számára, de általában nem nevezzük e néven. A könyvtáraknak közösségi-szociális-oktatási küldetése van, de a társadalomban megjelennek olyan ügyek, amelyek e területeket akár időlegesen is, konkretizálják. Magyarországon mondjuk, a fogszuvasodás aránya elég magas a népességben, tehát ennek csökkentése lehet társadalmi ügy. Ez persze csak példa, vehetnénk a zöldítést, a víztisztaságot vagy az olvasási képességek növelését is. Lényeg, hogy az ügyet a társadalomban az emberek fontosnak tartják, és előbbre lépnének benne. Ilyen ügyekbe kapcsolódhat a könyvtár is, saját fizikai, emberi és kapcsolati erőforrásaival. Kérdésünk tehát, hogy egy adott társadalmi ügyben mit tud a könyvtár előremozdítani. Jó esetben a könyvtár nem egyedül kapcsolódik be ilyen ügybe, illetve amikor bekapcsolódik, akkor azt partnerek bevonásával teszi – mely persze ez eredményességet és a hatékonyságot egyaránt növelheti. Nem beszélve a könyvtár társadalmi elismertségéről.
Jó esetben a könyvtár erőfeszítésének hatására mérhető javulás érhető el. Persze, a mérés nem mindig egyszerű vagy számszerűsíthető, az gyakran csak hosszú távon, áttételesen csapódik le. Jó esetben, ha a könyvtár a célra erőforrást biztosít, akkor annak mértékében eredményt is elszámolhat. Akkor is, ha a költség és haszon nem lineáris összefüggés mentén jelentkezik. (Esélyes, hogy eleinte kisebb a nyereség, majd növekszik, és egy szint felett ismét csökken.)
A társadalmi megtérülés vizsgálata irányában további kérdés a mérés és annak kultúrája; a teljesítmény-tényezők, -mérés, -mutatók, -értékelés meghatározása (vö.: A teljesítménymérés alapjai: tényezők, mérés, mutatók, értékelés 1. link ). Legjobb, ha az eredményeket a célcsoport céljainak teljesüléséből vezetjük vissza (vö.: A használók sikerében mérik a könyvtári oktatás eredményességét link ). Így elkerülhetjük a bemeneti tényezőket kiemelő “termelőszövetkezetünk mindent megtesz a krumpliellátás zavartalanságának biztosításáért”, vagy hogy “mennyire megizzadtam közben…” attitűdtől. S persze kérdés, hogy a könyvtárakat ösztönözni és elismerni szándékozó minőségügy, kihívás mennyiben felel meg e használói céloknak. A KIT tájékoztató jellegű felmérései szerint részben akarunk reagálni a társadalmi ügyekre (kb. 40%), részben inkább punnyadunk (kb. 55%) link . (MG)
Magyar Könyvtárosok Egyesülete