A vándorgyűlés résztvevői vegyes megközelítésben hallhattak adatokat és értékeléseket a magyar könyvtárak teljesítményéről. Más-más eredményeket kapunk pl., ha a könyvtárhasználat alakulását 2-3 vagy 10-15 éves távlatban nézzük. Szinte alig hallható olyan nyilatkozat, amely egyszerre mutatja a mikro- és makrotrendeket, netán a hazai helyzetet összeveti a külföldi adatokkal. Ebbéli igény nélkül bármely nyilatkozatnak lehetnek igazságmagvai, ugyanakkor a befogadó csak részigazságokkal szembesülhet. A szakmai felelősség azonban ennél többre tart igényt.
Fontos tényező lehet, hogy a társadalomban, közösségben milyen paraméterek és összehasonlítások hangzanak jól. A könyvtárhasználat kétségtelenül ilyen. Ám ennél – szakemberként – sokkal többre érdemes figyelni.
A teljesítménytényezők, -mérés, -mutatók, -értékelés logikai sorrendjénél maradva a könyvtári szervezet környezete, bemenetei, kimenetei, eredményei és magasabb szintű hatások között feszülő teljesítménytényezők meghatározása általánosságban:
– Gazdaságosság: a tevékenység nyereségessége
– Piaclefedés: a tényleges használók aránya a lehetséges használókhoz képest
– Eredményesség: sikerrel, eredménnyel járó tevékenység megvalósulása (illetve a cél elérése)
– Hatékonyság: a ráfordításokat és a hatásokat tükröző eredmények viszonya
– Költséghatékonyság: adott költségre jutó eredményesség
– Költségek: kiadások (közvetlenül pénz, vagy közvetve: munkaerő, idő, helyiség stb.)
– Termelékenység: egységnyi idő alatt nyújtott szolgáltatás.
Mindez ábrán nézve: link (5. oldal).
Mikulás Gábor ; Menedzsment – Bevezetés 7 vezetői teszttel, 222 információs és könyvtári példával