A könyvtár – több más állami / önkormányzati intézményhez hasonlóan nyerhet a társadalmi integráción, mert
– általa újabb, kevésbé ellátott célcsoportot vonzhat be (amely küldetéséből is adódik)
– új, más irányú tudások jelennek meg – szinergikus szolgáltatási lehetőségek forrásaként;
ugyanakkor tart attól, hogy
– ismeretlen vagy kevéssé ismert szempontokkal kell szembesülnie egy amúgy is társadalmi konfliktusos környezetben,
– az így előforduló esetleges konfliktusokkal használókat veszíthet (ami kétszeresen is ellentétes küldetésével),
– esetlegesen ellenszenvet vált ki a fenntartó szemében.
A helyzet elemzéséről illetve lehetséges megoldásról eddig még nem volt ismert diskurzus. (MG)
“Az egyetemet végzett vagy még egyetemre járó roma fiatalok sokkal könnyebben integrálódnak a for-profit, mint az állami szférába, legalábbis a mi tapasztalataink alapján – válaszolja Fedorkó Boglárka, a felsőoktatásban tanuló roma fiatalok támogatására 1996-ban alapított Romaversitas Alapítvány munkatársa arra a kérdésre, hogy mi a helyzet azokkal a romákkal, akik a multicéges világban próbálnak elhelyezkedni.
– És ez onnan is jön, hogy a legtöbb, főleg a nemzetközi munkahelyeken van törekvés a diverzitásra, van erről beszélgetés, van egyértelmű értékválasztásuk a cégeknek. Ők sokkal inkább hozzá vannak szokva ahhoz, hogy sokféle ember dolgozik náluk az indiaitól az afrikaiig, így a romák sem lógnak ki annyira a sorból. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lenne egyáltalán rasszizmus ezeknél a cégeknél, de a helyzet jobb, mint az állami szférában”, vagy pláne a magyar kis- és középvállalkozások világában.
Qubit