A Z-generáció és az ezredfordulósok egyre inkább vágynak olyan offline közösségi terekre, ahol szabadon találkozhatnak és szocializálódhatnak anélkül, hogy fogyasztásra kényszerülnének. Ez a trend a “harmadik helyek” iránti növekvő igényt jelzi, miközben az amerikaiak egyre több időt töltenek egyedül otthon – tudósított a HuffPost link [mely a könyvtárakat a célnak kimondottan megfelelő helynek tartja – szerk.].
A harmadik helyek olyan közösségi terek, amelyek az otthon és a munkahely mellett lehetőséget biztosítanak az informális társas interakciókra. Ezek lehetnek közösségi központok, könyvesboltok, parkok, kávézók vagy akár templomok is. Ray Oldenburg szociológus szerint ezek a helyek nélkülözhetetlenek a demokrácia és a közösségépítés szempontjából.
Az elmúlt évtizedekben azonban a hagyományos harmadik helyek fokozatosan eltűntek, ami hozzájárult a magányosság járványszerű terjedéséhez. A COVID-19 járvány és az otthoni munkavégzés elterjedése tovább súlyosbította ezt a helyzetet. Szakértők szerint ez összefüggésbe hozható a mentális betegségek, a kábítószer-használat és akár a szélsőséges nézetek terjedésével is.
A harmadik helyek akkor mondhatók jónak, ha bárki számára hozzáférhetőek, általában olcsók vagy ingyenesek, és kényelmes, hétköznapi légkört biztosítanak. Richard Kyte etika professzor szerint ezek olyan helyek, “ahol mindenki tudja a neved, és mindig örülnek, hogy eljöttél”.
Pénzcentrum