Jean-Paul Triaille, az Európai Bizottság Kutatóközpontjának (EC JRC) munkatársa a mesterséges intelligencia szerzői jogairól és a könyvtárakról tartott előadása érdekes áttekintést nyújtott erről az összetett témáról, különös tekintettel a közelmúltbeli fejleményekre.
Amikor a jogalkotók ki akarták terjeszteni a szerzői jog alóli mentességet az adatbányászaton alapuló kutatásokra, nem látták a generatív mesterséges intelligencia megjelenésének hatásait. Megnőtt a kiadók által létrehozott licencek jelentősége, és megjelentek a kiadók ellenőrzési igényei. Az AI-eszközök használata könyvtári anyagokon szinte mindig a sokszorosítás valamilyen formáját jelenti, ami szerzői jogi szempontból releváns cselekmény, és a kiadók előzetes engedélyét igényli. Az AI tudományos kutatási célú felhasználását egy uniós irányelv értelmében a kiadóknak el kell ismerniük, másrészt kormányzati célú felhasználás esetén megakadályozhatják, hogy tartalmukat AI-eszközökkel használják fel. Ez természetesen a digitális könyvtári tartalmak bármely olyan fajtájára is igaz, amelyet mesterséges intelligencia-eszközökkel lehet felhasználni. A kimenetek és a generatív mesterséges intelligencia-eszközök szerzői joga manapság nyitott kérdés, az Egyesült Államokban és az EU-ban számos bírósági ügy formálhat némi gyakorlatot ebben a kérdésben – számolt be a KIT-nek Németh Márton tegnapi konferencia-tapasztalatáról.
Németh Márton