Idegen tudás kell a stratégiai gondolkodáshoz

A felsőoktatási intézmények egy szakterület speciális ismereteit kínálják. A stratégiai döntéshozatalhoz azonban szélesebb perspektívára – szakterületen kívüli tudáselemekre – van szükség. (Nem véletlenül kínál a KIT külön Analógiák rovatot.) A könyvtár – széles kínálatával – elvileg alkalmas lehet e versenyelőnyt nyújtó tudás támogatására. A könyvtár, illetve mások stratégiai céljai érdekében. (MG)

David Epstein írja: James Flynn egy tanulmányában az Egyesült Államok egyik legjobb egyetemének végzős diákjait vizsgálta a neurológushallgatóktól a bölcsészekig: tanulmányi átlagukat összevetette a kritikus gondolkodást mérő teszten elért eredményeikkel.
A teszt a diákok abbéli képességét mérte fel, hogy a közgazdaságtan, társadalom- és természettudomány és a logika alapvető, elvont fogalmait mindennapi, való életből vett helyzetekre alkalmazzák. Flynn csodálkozva állapította meg, hogy a tanulmányi átlag és az átfogó fogalmi gondolkodást mérőteszt eredményei közötti korreláció a nullához közelített. Flynn szavaival: “A jó jegyek megszerzéséhez szükséges jellemzők között nem szerepel a jelentősebb kritikus gondolkodási képesség.”
A teszt mind a húsz feladata olyan fogalmi gondolkodást kívánt, amely széles körben használható a modern világban. Azoknál a feladatoknál, amelyek formális tanulással fejleszthető készségeket kívántak – például körkörös logikát – a diákok jól teljesítettek. De amikor a fogalmi logikát tágabb keretek között kellett volna alkalmazni, siralmas eredményeket értek el. (…) Nem volt olyan szak, beleértve a pszichológiát is, amelynek hallgatói értették volna a társadalomtudományi módszereket. A természettudományos karokra járó diákok megtanulták a szakterületükhöz kapcsolódó tényeket, de fogalmuk sem volt arról, hogyan lehet a tudomány segítségével megfelelő következtetéseket levonni. Az idegtudományt hallgató fiatalok semmiben sem teljesítettek különösebben jól. Az üzleti szakon tanulók szinte minden területen gyengén muzsikáltak, beleértve a közgazdaságtant is. A legjobb eredményt a közgazdászhallgatók érték el. A közgazdaságtan természeténél fogva átfogóbb terület, és professzorai jellemzően a szakterületükön kívül is alkalmazzák az elsajátított okfejtési készségeiket. A vegyészhallgatók ugyanakkor, bar nagyon okosak voltak, a szakterületükön kívüli problémák esetében több tanulmány szerint is nehezen boldogultak a tudományos okfejtéssel.