A kormány alapjaiban írná át az 1993-ban elfogadott szociális törvényt. A módosítás szerint az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős, az állam csak végső esetben segít a rászorulókon, amikor már a családtagok, az önkormányzat és a karitatív szervezetek is kudarcot vallottak.
Telex: Mi lesz azokkal, akik mélyszegénységben élnek, olyan helyen, ahol csak közmunka van, és nem tudják kifizetni a megnövekedett gáz- és villanyszámlákat, vagy a drága tűzifát? A módosítás szerint rájuk lehet majd azt mondani, hogy ez az ő hibájuk?
Szikra Dorottya szociálpolitikus: Ebben a helyzetben végképp azt mondja az állam, hogy “mosom kezeimet”. Eddig is ezt mondta egyébként, csak nem ilyen explicit módon. Manapság a munkanélküliek kétharmada nem kap semmiféle pénzbeli ellátást az államtól, százezrek hullottak ki a rendszerből az elmúlt évtizedben. És a gazdasági helyzet csak romlani fog, tényleg lesznek, akik nem fogják tudni kifűteni a lakásukat. Az egymást követő válságok miatt Európában sok szó esik mostanában a szociális minimumjövedelemről. Az Európai Bizottság épp szeptember végén jött ki egy ajánlással, amely részletes javaslatot tesz a tagországoknak ennek szabályozására.
Telex: Ez kvázi olyasmi lenne, mint az alapjövedelem, csak rászorultsági alapon?
SzD.: Igen, egy olyan típusú segélyről van szó, amit minden rászorulónak meg kell kapnia. Szinte az összes európai országban létezik ehhez hasonló szociális minimum. Magyarországon viszont olyan szorosan kötik a segélyt a közmunkában való részvételhez, hogy aki emiatt kiesik belőle, az teljesen ellátás nélkül maradhat. Abszurd, hogy pont akkor írják ezt bele a szociális törvénybe, amikor rekordokat dönt az infláció, elszállnak a rezsiköltségek, és nincs elég tűzifa. Ebben a helyzetben azt mondja ki az állam, hogy nagy baj közeleg, de a hozzátartozók, az önkormányzatok vagy a karitatív szervezetek hibája lesz, ha valakiről nem gondoskodnak, és, mondjuk, megfagy.
Eddig is éhen lehetett halni ebben az országban, most még törvénybe is írnák.
Telex