A szerzők más kutatásokhoz csatlakozva a Chicagói Illinois Egyetem (UIC) könyvtárainak Covid19-pandémia előtti és alatti használatát ismertetik több adatforrás alapján.
Megállapítások:
– A járványhelyzet hatására a személyes könyvtárhasználat visszaesett; akik az újranyitás után felkeresték a könyvtárat, jellemzően azok is havonta egyszer tették.
– A személyes referensz és a személyes könyvtárhasználati képzés nem volt lehetséges, ezek hiányában jelentősen nőtt a virtuális referensz és az online használóképzés aránya, noha számuk nem érte el a pandémia előtti “hagyományos+online” kínálat összesített számait, azaz a virtuális szolgáltatás nem tudta teljes egészében kiváltani a korábbi modellt.
– Azok, akik éltek a virtuális konzultációval, általában elégedettek voltak vele.
– A könyvtári honlap, a LibGuide-ok és az adatbázisok felkereséseinek száma nőtt.
– A teljes szövegű adatbázisok használata a statisztika szerint csökkent.
A fenti tendenciák magyarázatául több tényező kínálkozik. Egyrészt maguk az adatok is lehetnek hiányosak: anekdotikus beszámolók szerint a könyvtárosok többször elfelejtették rögzíteni a kaotikus járványhelyzetben a referensz kérdéseket. Másrészt azzal is számolni kell, hogy az oktatók gyakran más teljesítési követelményeket állítottak fel a Covid-időszakban tartott kurzusaikhoz, ami megmagyarázhatja például a teljes szövegű adatbázisok csökkenő használatát. Aggasztó tendencia, hogy nőtt azon hallgatók aránya, akiket a könyvtár sem fizikailag, sem virtuálisan nem ér el – körükben számolni kell az információs műveltség visszaesésével. (A Covid19 hatása a felsőoktatási könyvtárak használatára; ref. Szabó P.)
Humanus