Rezsikrízisben a könyvtárak: közhasznú könyvtári információ – a HVG-ből

Alig feleannyian keresték fel tavaly a magyarországi könyvtárak valamelyikét, mint a Covid előtti utolsó évben, 2019-ben. Az viszont már aligha írható a járvány számlájára, hogy 2015 óta a hazai bibliotékák közel negyede bezárt, és most még ez az alig több mint két és fél száz intézmény sincs biztonságban. Az energiaválság okozta bizonytalanság közepette, állami támogatások hiányában ez a szám várhatóan még tovább fog csökkenni.
– Győr, Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér link : csak a törvényben előírt minimum 25 órát tudják tartani. Több peremkerületi fiókkönyvtáruk már bezárásra kényszerült, amit könyvkölcsönző automatákkal, illetve az idősek és mozgáskorlátozottak könyvhöz jutását segítő könyvfutárszolgálattal próbálnak ellensúlyozni – mondja Horváth Sándor Domonkos, a győri könyvtár igazgatója.
– Illés Péter, a csongrádi Csemegi Károly Könyvtár link igazgatója… (…) a tarthatatlan energiaköltségeket pedig olyan kreatív megoldásokkal próbálják túlélni, mint a “kabátos kölcsönzés”: az olvasókat arra kérik, a hét meghatározott napjain jól felöltözve jöjjenek, mert ilyenkor csak az előteret tudják fűteni.
– Koroknai Sándor, Balmazújváros: “Mit csinál a vállalkozó, ha elfogynak az ügyfelei, és nincs bevétele?” – teszi fel a költői kérdést, amikor a túlélés esélyeiről kérdezzük. Már a Covid is olyan időszakban érte a szakmát, amikor a könyvtárak egy része az olvasók folyamatos lemorzsolódásától szenvedett.
– A lemorzsolódás pontos mértékét azonban nehéz megítélni, hisz “sok könyvtárban még mindig csak papíralapú az adatrögzítés, így nem tudni, mennyire megbízhatóak a látogatottságra vonatkozó statisztikák” – mondja Mikulás Gábor, a Könyvtár-Információ-Társadalom hírlevél szerkesztője.
– “Szegény könyvtáros nem tudja, hogy amit most tapasztal a zuhanásban, az csak az ő településén érvényes, vagy az egész országban; átmeneti hullámvölgyről vagy trendről van szó. Nem érti, hogy ő csinál valamit rosszul, vagy másutt van a bajok oka” – jelzi a megbízható statisztikák hiánya okozta problémát Koroknai Sándor is.
– Liskáné Fóthy Zsuzsanna, a gödöllői könyvtár link igazgatója. Az örökségvédelmi hivatal ajánlása szerint a könyvek állománymegóvása érdekében 20 fok fölötti hőmérséklet az optimális, 15-20 Celsius-fok között van a megengedett határérték. Az ingadozó hő és páratartalom, ami 18 fok alatt hatványozottan jelentkezik, méret- és formaváltozásokat idézhet elő. Az még csak esztétikai probléma, ha a borító vetemedik, ám a dohosodás, nedvesedés már a gombák megjelenéséhez vezethet (…).
– CEU könyvtára link fontos közösségi pont is volt: más egyetemekről is rengetegen jártak a jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező belvárosi intézménybe, ami így egyfajta találkozóhellyé is vált.