Folytatva beszámolónkat Somorjai Noémi előadásáról (ld.:
link vagy link
Küszöbfélelmet részben a könyvtár, részben a használó előismeretei, attitűdje befolyásolják. A könyvtár(os) részéről:
– A könyvtár mérete (adatbázisok / IKT-eszközök / programok/ katalógusok) felépítése / működése. Meglepő, de az adatbázisok nagy száma is lehet rémítő, visszatartó!
– Helyismeret, jártasság hiánya
– Az olvasó nem ismeri, hol és hogyan vannak elhelyezve a dokumentumok
– Nem tudja, hogyan fogjon hozzá (sehol egy ember)
– Bizalom hiánya, gátlásosság, nem szeret kérdezni
– Kisebb könyvtárak működésének, ismeretének hiánya – a szülő elkísérte-e valaha könyvtárba
– A könyvtárosok attitűdje.
Mindezeket a könyvtár marketingorientációjának szintje szerint értelmezhetjük. Alacsony szint esetén hárítunk az olvasóra, magas szint esetén keressük a rajtunk múló lehetőségeket. Pl.:
– Helyismeret, jártasság hiánya
a. nem készült fel az olvasó, nem készítették fel, kevésbé tanulékony, netán buta
b. könyvtárunk rendje nem elég önfeltáró, túl bonyolult lehet, nem talál biztató arcot stb.
– A könyvtár mérete, adatbázisok nagy száma…
a. pedig mi széleskörű szolgáltatást kínálunk, lehetőleg minden célcsoport számára
b. úgy tűnik, hiányoznak az emberléptékű terek, átlátható méretű kínálat.
A könyvtárosok megszólíthatóságáról vetítette Somorjai Noémi:
– Használóképzések, könyvtárvezetések – hatékonyan és igazoltan csökkenti a szorongást
– Tájékoztató táblák kihelyezése
– Könyvtárhasználati tájékoztatók (internet, szórólap)
– Ha a könyvtáros elismeri a küszöbfélelem jogosultságát és ezt közvetíti is
– Ha a tájékoztató könyvtáros kimozdul a helyéről és a segítségre szoruló olvasóhoz fordul.
KIT-összeállítás