Sokaknak a Google a legnagyobb barátja, pedig a könyvtárosok szerint legalább az egyetemi hallgatóknak és oktatóknak jobban kellene ismernie a tudományos adatbázisokat. Egyelőre még főleg az alapszintű digitális felhasználóképzésnél tartunk, miközben vannak, akik szerint már a mesterséges intelligencia lehetőségeit kellene szélesebb körben bemutatni.
A mesterséges intelligencia használata, a digitális íráskészség fejlesztése és az adatbázishasználat népszerűsítése is témái voltak többek közt a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Kaposváron megrendezett vándorgyűlésének. Minden évben ez az a négy napos fórum, amelyen az ország különböző pontjairól nagyjából hatszáz könyvtáros gyűlik össze, és vitatja meg a munkakört aktuálisan érintő kérdéseket. A témák között rendszerint megjelenik az informatikahasználat is, hiszen a szakmát is már több mint egy évtizede informatikus-könyvtárosnak hívják az információhordozó eszközök változása miatt.
Keresés a Google-on túl… Az informatikus-könyvtárosok tudnak többek közt segíteni a digitális íráskészség fejlesztésében, amelynek az egyetemeken is bőven van tere a tapasztalatok szerint. A vándorgyűlésen az ELTE és a MATE könyvtárosai is beszámoltak róla, hogy az intézményben a hallgatói igényfelmérést követően milyen képzéseket indítottak, amelyek közt mindkét esetben megjelennek például az internetes keresési technikák, a különböző tudományos adatbázisok és repozitóriumok használata, a hivatkozáskezelés (pl. Zotero) vagy a források értékelése.
A tudományos adatbázisok használatának alacsony mértékét a könyvtárvezetők különösen problémásnak tartják. A PTE Műszaki és Informatikai Kar könyvtárvezetője, Csehné Kardos Zita interjús elemzése szerint a PhD-hallgatók többsége elsősorban a Google-t választja publikációk keresésére a könyvtáron keresztül elérhető adatbázisok, mint például a Web of Science, a SpringerLink vagy a Scopus helyett.
HWSW