Egyre több látványos könyvtárról érkezik hír, főként autokratikusabb berendezkedésű országokból: Kína, Szingapúr, Törökország… (pl.: link ). Jellemzőjük, hogy a kultúra temploma könyvtárimázst már-már kínosan nagyra növesztik. A közölt fotókat nézegetve gyakran kiderül: a hatalmas polcokon a könyvek nem érhetők el, és az ismétlődő minták alapján feltételezhető: egy részük könyv matrica, ráadásul az országban komoly gondok vannak a könyvtári küldetés alfájával és omegájával; a véleménynyilvánítás szabadságával. 100% imázs – sokkal csekélyebb tényleges hatás. A kirakat-jelleg persze máshol is tetten érthető. Például, ha meghallgatjuk a könyvtárakkal kapcsolatot politikusi nyilatkozatokat, és összevetjük azokat a területnek juttatott forrásokkal.
Néhány napja a greenwashing (kb.: zöldre sikálás) is felmerült bennem, szingapúri könyvtárról közölt fotók link kapcsán. (A greenwashingot általában nagy környezeti károkat okozó vállalatok gyakorolják; figyelemelterelésként látványos környezetvédelmi beruházásokat, szervezeteket támogatnak, és kommunikálják harsányan.) Mint írják, a modern technika segítségével mutatnak be “zöld” ismereteket, “zöld” installációk között. Eddig akár jó is a dolog, de nem dicsekednek el azzal, hogy a könyvtár ezeken túl hogyan válik hitelessé a zöld gondolat tolmácsolásában. Pláne, fenntarthatóan.
A témában lehetőség a SEXI modell alkalmazása. Amely azon túl, hogy gyűjti a “zöld” információt, meg is osztja azt tudás formájában, és – ami a különbséget adja a greenwashinghoz képest – úgy is viselkedik. Néhány inspiráló példa a témában:
– Itt egy zöld könyvtár! – Varsó, egyetemi link
– Zöld Könyvtárak Hálózata – a SEXI modell alkalmazóiként link
– Biodiverzitást tettleg támogató közkönyvtár – SEXI-modellben link
– Plantotéka – fenntarthatóság, növényekkel (videóval) link
– Ökopiac a félegyházi könyvtár udvarán link . (MG)
KIT-információ