Nincs összefüggés azok között, hogy egy felhasználó mennyire sok vagy kevés időt tölt a közösségi médiában, illetve hogy mennyire hiszi el az álhíreket. Ebben egyetlen statisztikai elemzés sem hozott szignifikáns eredményt. Így a kutatók következtetése alapján a közösségi médiában is a “minimális médiahatások” paradigma érvényesül, mely szerint a média inkább csak a közönség véleményének erősítésére képes, mint a megváltoztatására.
Úgy tűnik azonban, hogy a közösségi média fogyasztáson túlnyúló digitális tevékenységek (például hírkeresés, megosztás) viszont már befolyással lehetnek a félretájékoztatással való kapcsolatra. Szóval ha egy felhasználó több internetes tevékenységet végez, az gyakrabban lesz kitéve az álhíreknek. Eközben az online szolgáltatások gyakoribb használata nem feltétlen párosul információs- és médiaműveltséggel. A kutatók szerint Mexikóban a társadalmi-gazdasági szakadék miatt eleve sok a tennivaló az internetes készségek fejlesztésében, de ahogy a tanulmány is mutatja, a félretájékoztatással szembeni felkészítésnek túl kell lépni a közösségi platformokon, ami viszont nem csak Mexikóra érvényes következtetés.
A közösségi média szerepe az álhírek terjesztésében nem kérdéses, de a hatásaival érdemes még bővebben foglalkozni. Az International Journal of Press/Politics friss tanulmánya szerint a közösségi média gyakoribb használata nincs összefüggésben azzal, hogy a felhasználók mennyire hiszik el a félretájékoztatást. (Habók Lilla)
HWSW