Tudásközvetítési deficit – testhezálló feladat könyvtáraknak is; az álhírekkel szemben

Több tanulmány is jelzi: az emberek nagyobb bizalommal fordulnak a könyvtár felé, mint sok más intézményhez. Úgy látják: nonprofit intézményként hitelesebbek. Másrészt a könyvtárak küldetése is az ismeretek részrehajlás nélküli szolgáltatása. E helyzet kihasználható – lett volna / lehet – a tudomány melletti kiállásra. (MG)

– Miért érezzük, hogy a tudományos tudás manapság elveszítette a tekintélyét?
– Valóban véleménybuborékban élünk?
– Mik a tudásközvetítés fő problémái, és hogyan tudjuk orvosolni azokat?
Bárány Tiborral, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének oktatójával Gébert Judit beszélget.

Néhány érdekes, tanulságos megállapítás:
– Egy átlag Facebook-használó a szűrőbuborék ellenére jóval több ellenvéleménnyel találkozik, mint egy Facebook-nemhasználó.
– A digitális bennszülöttek sokkal körültekintőbben használják a közösségi médiát, mint az idősebb használók.
– Az összes technológiaváltás idején elindult a morális pánik: régen minden jobb volt. Azután megtanuljuk használni az új médiát.
– A tudásközvetítést (amely nem azonos a tudományos népszerűsítéssel!) súlyosan elhanyagoljuk. Nem jutalmazza kellően a felsőoktatási és tudományos világ. (ref.: MG)

Hírforrás:
Új Egyenlőség