Orsós László Jakab, a Brooklyn Public Library (Brooklyn: New York egyik kerülete) művészeti elnökhelyettese (vice president of arts and culture) szereti magát könyvtárosnak nevezni – ha van lehetőség arra, hogy kifejtse, mi a könyvtár(os) most.
“Ott [Brooklynban] a könyvtár művelődési ház tulajdonképpen, mégpedig nagy tömegeknek. 60 épületünk van, és 2 millió előfizető. Az előfizetés egy minimális összeg, és onnantól minden – “vallásosan” – ingyen van. Semmiért nem kérhet a könyvtár pénzt. Programért, könyvkölcsönzésért, tanfolyamokért – semmiért. (…) A könyvtár utolsó mentsvára a demokráciának, ahol széles platformon minden ingyen van. Ráadásul úgy, hogy kommunikáljuk: mi nem nézzük, hogy mit olvasol; nem tudjuk, hogy milyen könyveket vettél ki, senki nem néz bele a táskádba. Nincsenek biztonsági kapuk. Mi azt kérjük: tiszteld ezt az állományt és azt, hogy ennek a könyvtárnak a tagja vagy, és gyere sokszor.” – És mennek? – “Tele van”. – És működik a tisztelet is? – “Nyilván el-elvisznek könyveket, de azt is mondjuk magunk között, bizonyos vice-presidentek, hogy vigyék! És mivel ez brutálisan pénzre fókuszáló kultúra, a kapitalizmus csúcsán éppen elenyésző társadalom, nagyon fontos, hogy legyen egy ilyen szolgáltatásrendszer. A költségvetésünk 70%-át a város adja, 30%-ot pedig nekünk kell megteremteni. Egész évben fundraisingelünk [pénzt gyűjtünk]. Van, hogy ez több, kevesebb, de mindig elérjük a kitűzött célt. (…) Az emberek nagyon tisztelik a könyvtárat és rengeteg támogatást is kapunk anélkül, hogy kérnénk. (…) Ennek van hagyománya; mindenki adakozik, akinek van valamije, a középosztálynak kötelező. És annak is megvannak a formái, hogyan sajtolják ki az emberekből a pénzt. Minden intézmény (…) hatalmas gálavacsorákat szervez, melynek egyetlen célja, hogy nagyon sok pénzt kisajtoljanak az emberekből. Nekünk van egy külön osztályunk – és minden nagyobb intézménynek is -, amelynek csak az a feladata, hogy pénzt próbáljanak behozni, kis és nagy pénzt.” (lejegyezte: MG)
Klub Rádió