A dán Kulturális Minisztérium a dán egyetemekkel együttműködve a tudományos könyvtárak integrációját tűzte ki célul. A fő hívószavak a gazdaságos működés, a szolgáltatások szakmai színvonalának megőrzése és emelése, a digitalizáció, valamint a fenntarthatóság követelményeinek való megfelelés voltak. A 2016-2017. évi összevonások legfontosabb eredménye a Dán Királyi Könyvtár (Det Kgl. Bibliotek) új szervezeti formája, amely a következő intézményeket egyesítette:
– Koppenhágai Királyi Könyvtár (nemzeti könyvtár és koppenhágai egyetemi könyvtárak)
– Aarhusi Állami és Egyetemi Könyvtár (nemzeti könyvtár és aarhusi egyetemi könyvtár)
– Dániai Nemzeti Művészeti Könyvtár, a Kormányzati Könyvtár, a társadalmi nemekkel, egyenlőséggel és diverzitással foglalkozó kutatóintézet könyvtára
– a konzorciumi e-forrás-kezelésért felelős Dániai Elektronikus Tudományos Könyvtár (Danmarks Elektroniske Fag- og Forskningsbibliotek, DEFF).
Az aarhusi és koppenhágai egyetem kari könyvtárai is az új központi struktúra részeivé váltak, illetve a roskildei és az aalborgi egyetemi könyvtár is szerződést kötött a Dán Királyi Könyvtárral a közös katalogizálásról és a digitális tartalmak licenceléséről. A létrejött integrált környezet így képessé vált a nyolc dán egyetem közül ötnek a közvetlen, egységes szolgáltatási elvek szerint történő ellátására.
Mivel a könyvtárak a Kulturális Minisztérium, az egyetemek és főiskolák pedig a Felsőoktatási és Kutatási Minisztérium alá tartoznak, 2018-ban a fenti integráció okán egy többoldalú munkacsoportot állítottak fel a tudományos könyvtári szektor fejlesztése érdekében. Trendjelentésükben megállapították, hogy fókuszterületnek tekinthető a nyílt hozzáférés (open access) és a nyílt tudomány (open science), a könyvtárak mint kiadók, az e-tudomány, a kutatásiadat-kezelés, a blended learning, valamint a könyvtári terek újragondolása.
Az általuk végzett felmérések alapján azonosították a legfontosabb igényeket a következő 2-5, illetve 5-10 évre nézve: ide sorolható
– a digitális tudományos folyóiratokhoz és kutatási adatokhoz való hozzáférés
– a használóképzés az információkeresés és a hivatkozáskezelés témakörében
– az adatkezelés könyvtári támogatása
– a csoportos és projektmunkát ösztönző fizikai tanulási környezet
– a külső kutatási források bevonása
– pályázati anyagok előkészítése
– a bibliometriai elemzések és a kutatási eredmények megosztásának segítése
– a fizikai gyűjteményhez való hozzáférés (ez utóbbi a közeljövőt tekintve marad csak releváns a munkacsoport szerint). (Digitális átalakulás és intézményi integráció a dán tudományos és felsőoktatási könyvtárakban; ref.: Németh M.)
Humanus