Többféle fenntarthatósági problémát villant fel az Info Today szerzője a hírekkel kapcsolatban. A 20. században elég volt egy családnak 2 folyóiratra előfizetni. Például Pittsburgh-ben a Pittsburgh Post-Gazette és Pittsburgh Press számaira. A Gazette már megszűnt, a Press csak háromszor jelenik meg egy héten. Mostanra nehezebb helyesen informáltnak lenni.
– Nyelvezet. A szerző a newspaper.com oldalon szokott még forráskutatást végezni. Így ismerte meg a város fekete közösségéről szóló Pittsburgh Couriert is. Mindhárom lapra jellemző, hogy mai nézőpontból nem elég “kedves” szavakat használ a feketékre és a kínaiakra.
– Hírérték. Szintén megváltozott, hogy mit illik feltüntetni a sajtóban, és mi elég hírértékű. Korábban az újságírók ellenőrizték a szállodai vendégkönyvet, és megírták, hogy kik látogattak a városukba. Ma már ez elképzelhetetlen lenne.
– Formátumok. Az esszéket a Medium portálon link teszik közzé, a hírleveleket például a Substacken link keresztül. Mit jelent ez a formátumváltozás a könyvtárak szemszögéből?
– Megbízhatóság. Régen nem szembesültek a sokféle, változó megbízhatóságú hírforrással. Nem találkoztak kattintásvadász címadásokkal, az algoritmusok által megjelenített hírekkel. Bár azt megértették, hogy többféle vélemény létezik. De meg tudták különböztetni a tényeket a véleményektől.
– Megőrzés. A mikrofilmeknek köszönhetően ma pontosan úgy olvashatjuk el a híreket, ahogy a korabeli emberek. A mostani digitális hír viszont megváltoztatható, eltávolítható. A Boston Globe Fresh Start kezdeményezés például frissíti a kisebb bűncselekményekről és vétségekről szóló régebbi cikkeket, vagy elrejti azokat a keresőmotorok elől.
Mit jelent mindez a jövőre nézve? Honnan fogják a jövő kutatói megismerni a mostani híreket? Mit tartunk hírértékűnek, és mit igaznak? Hogyan tudjuk biztosítani a hírek és a történelmi adatok fenntarthatóságát? (ref.: Habók Lilla)
Info Today