– Nem válaszol a nyilvánosan megkérdezett szakmai szervezet.
– Több tíz tételes a tabusított szakmai témák listája.
– Csak megyei könyvtári igazgatók körében elérhető államtitkári tájékoztatás.
– “Úgy sem érdemes hozzászólni a tervezethez, nem veszik figyelembe, amit mondunk” attitűd.
– A könyvtári potentátok nincsenek aktívan jelen a közösségi médiában. Stb. stb.
A merev hierarchikus magyar könyvtárügyben a hierarchia minden szintjére is jellemző a titkolózás: a döntéshozók nem kívánnak másokat bevonni a döntésekbe, a hierarchiában lejjebb lévők döntő hányada pedig fél nyilvánosan felvállalni véleményét, vagy akár csak kitűnni bármi miatt is a tömegből. Az ilyen környezetben születő döntések gyenge minőségűek több okból is:
– nincsen benne a stratégiailag nélkülözhetetlen, legalacsonyabb hierarchikus szinten begyűjthető közvetlen ügyfélismeret
– az érintettek (kirekesztettség-érzésük miatt) eséllyel szabotálják informálisan a végrehajtást. (MG)
Az Európai Újságírók szövetsége tavaly azt állapította meg, hogy Magyarországon a hírek csaknem 80 %-a mögött kormánypárti források vannak. Ugyanakkor – teszi hozzá Végh Zsuzsa – a független orgánumok nemigen jutnak hozzá hivatalos állásfoglalásokhoz, és ezen csak rontott a vészhelyzet. Úgy hogy az ilyen újságírók sokszor hiába tesznek fel kérdéseket a sajtótájékoztatókon, választ nem kapnak. Viszont politikusok és a Fidesz mellett álló szerkesztőségek gyakran támadják őket. (HVG)
Kapcsolódó: Titkosították a kórházi halálozási adatokat – mutatjuk, mi van a brutális számok hátterében link
KIT-információ ; Válasz Online