Bőszen gyűjtjük a papírsajtót – miközben használóink elektronikusból tájékozódnak

A lassú átállás több mint egy évtizede tart. A nyomtatott sajtó eközben egyre differeniálatlanabb, a mérvadóbb tartalom pedig elektronikus portálokon, hírportálokon, e-folyóiratokban jelenik meg, közkönyvtárak hatáskörében. (Szakkönyvtárak esetén pedig még inkább, bár választási lehetőség esetén sokan ragaszkodnak a nyomtatott folyóiratokhoz.)
– A Matarka nem tár fel elektronikus hírportálokat, a magyar netarchívum még nem üzemel, a visszakereshetőség nemritkán bizonytalan a bedolgozó könyvtárak elmaradásai miatt.
– Az Arcanum adatbázisa régebbi tartalmakra összpontosít.
– A megszűnt netes források részlegesen az amerikai Internet Archive segítségével érhetők el.
– A PressReader adatbázisból eltűntek a magyar lapok, s itthon egy könyvtár sem fizeti elő.
– A FSZEK előfizet ugyan a DigitalStand
link kurrens sajtókínálatára, de a szolgáltatás alig ismert. Van könyvtár, amely eséllyel a Laptapir link szolgáltatásra fog előfizetni.
– A helyismereti szolgáltatások döntően nem foglalkoznak a vonatkozó online sajtó feldolgozásával, mentésével.

A könyvtárosok a veszteséget nemigen észlelik, mert e tartalmakat a használók döntően eleve nem a könyvtárban keresik, illetve kevéssé feltételezik, hogy a könyvtárban ezekből tájékoztatnának. A magyar piacon leghitelesebbnek jegyzett HVG régi, csak elektronikus tartalmait a használók meg sem próbálják könyvtártól kérni. Emellett a legtöbb könyvtár nem fizet elő a lap térítéses tartalmaira. Így a könyvtárak arányaiban egyre kevesebb mérvadó kurrens tartalomhoz engedik hozzáférni a használókat. (MG)

Hírforrás:
KIT-információ