Az adatok pontossága és a ráfordítás nagysága olyan görbét ír le, melynek emelkedő vége a megfizethetetlen, vagy legalábbis megfizetni nem érdemes tartományba ér. Van, amikor kifizetődik a nagy pontosság – pl. repülőgép-biztonság – de az esetek többségében nem éri meg a ráfordítás. Könyvtárosként sokszor nem azonosítjuk a használó elfogadható ráfordításait, azaz vagy túl megterheljük olvasnivalókkal, vagy pl. lassan szolgáljuk ki, mert még “azt is fontos elolvasnia a témában”. Ezzel saját hosszútávú elismertségünket kockáztatjuk: “azért nem járok könyvtárba, mert nincs időm (türelmem) rá”. Ismerős indok? (MG)
– Brian Cox sztárfizikus: “A televízió és a popkultúra a legerősebb eszközök a társadalom elérésére. Nevetséges, hogy ezt átengedjük a focistáknak, a zenészeknek és a szappanopera-színészeknek, mert azt mondjuk, nem nekünk való, mi egy magasabb szinten létezünk” – árulta el véleményét a tudományos ismeretterjesztés helyzetéről egy londoni konferencián.
Cox a végtelenül precíz tudósokkal ellentétben úgy gondolja, hogy az egyszerűbb, egyértelműbb fogalmazás sok esetben fontosabb, mint a tudományos pontosság – azt például nem szereti, amikor úgy beszélnek a klímaváltozásról, hogy a jóslatok kisebb bizonytalanságait is kiemelik: “Néha azt sugalljuk, mintha vitatott lenne a téma, és ez veszélyes. Szinte arra buzdítom a társaimat, hogy merjünk kevésbé tudományosak lenni, de úgy, hogy a tudomány erejét hangsúlyozzuk. Ki lehet mondani, hogy a tudomány a lehető legjobb eszköze a világ megértésének, ezért a lehető legjobb tanácsokat tudjuk nyújtani.” (Qubit)
Qubit