A nyelv kölcsönhatásban van a gondolkodásunkkal a Sapir-Whorf hipotézis szerint. Eszerint, ha megváltoztatjuk nyelvünket, gondolkodásunk is alakul. Íme egy közlekedésből vett példa link , amely jelzi: menyire meghatározza az egyre károsabbá váló gépjármű-központúság a gondolkodásunkat.
De nézzük a könyvtárakat! Tudom, vannak, akik az újragondolás kapcsán izgalomba jönnek, másoknak inkább görcsbe rándul a gyomra és akár előre tiltakoznak a lehetséges változások ellen. Ami talán összefügghet a könyvtárosok átlag-életkorának kitartó emelkedésével is. Lássunk néhány újragondolandó szakkifejezést szakmánkból:
– Könyvtár: kísérletek: könyv- és médiatár, közösségi tér…
– Olvasó: elég jól beválni látszik a használó
– Olvasójegy: határozottan elavult, egyelőre nincs helyette más
– Olvasóterem: feltehetően csak a kimondottan csendes olvasásra, kutatásra szolgáló terek esetében marad meg
– Gyarapítás: mivel ellenkezik a nem növekvő könyvtár kívánatos elvével, ezért megfelelőbb a szerzeményezés, beszerzés
– Népszerűsítés: a könyvtár küldetése a használók céljainak támogatása; a népszerűség önmagában ezt nem jelenti, ezért a kifejezést jobb kerülni
– ??? – szerinted mely kifejezésekről érdemes még gondolkodni?
KIT-információ