A hitelességet nem feltétlenül az jelenti egy folyóirat esetén, hogy kizárólag tévedésmentes információ kerül bele, hanem hogy a tévedés kiderülése esetén levonják a következtetést, azaz visszavonják a tartalmat (MG)
– “Fájdalmas, de fontos elismerni, mindenkitől elnézést kérek. Kissé le voltam terhelve, amikor a tanulmányt leadtuk, és nem végeztem elég alaposan a munkámat” – kommentálta Frances Arnold amerikai vegyészprofesszor a Twitteren, miért kellett idén január 2-án visszavonni a mérvadó Science tudományos magazinban tavaly májusban megjelent tanulmányukat.
A tanulmány a laktám szintézisének molekuláris mechanizmusáról szólt, és azért vonták vissza, mert az eredményeit nem tudták megismételni. Ehhez az is hozzájárulhatott, hogy a kísérletek dokumentációjának egy részét elveszítették, így azok a végső összefoglalóba bele sem kerültek. Miután a megismételhetőség a tudományos munka egyik legfontosabb sarokpontja, a tanulmányt maguk a szerzők sem találták kellően megalapozottnak.
A fehérjeszintézis területén végzett munkájáért egyébként Arnold 2018-ban kémiai Nobel-díjban részesült. Kutatócsoportjával az evolúciós folyamatokat utánzó genetikai módosításokkal és szelekcióval olyan enzimeket alkottak, amelyek felhasználásával környezetbarátabb kémiai anyagokat, például gyógyszereket és megújuló energiaforrásokat lehet gyártani. (Qubit)
– Több mint 800 tudományos publikációt vonnak vissza Oroszországban, miután egy orosz akadémiai vizsgálóbizottság feltárta, hogy az orosz tudományos lapokban, zömében orosz nyelven megjelentetett tanulmányok hemzsegnek a másoktól való, többnyire jelöletlen átvételektől, az önismétlésektől és egyéb megkérdőjelezhető publikációs technikáktól. Dolgozatok százain szerepeltek szerzőként olyan emberek, akik amúgy soha életükben nem végeztek tudományos munkát. (Qubit)
– Kapcsolódó: Magyar pszichológusok vezetésével dolgozták ki a megoldást, ami megelőzhette volna a stanfordi börtönkísérlet botrányát link .