Az álhírek “kapudrogja” a tudományellenesség. A Political Capital évek óta figyeli az összeesküvés-elméletek terjedését, Krekó Péter ügyvezető igazgató szociálpszichológusként könyvet is írt a témában. Gyakran fut bele olyan cikkekbe, amelyek szerint az édesgyökér gyógyír minden problémára, az 5G-s adatátviteli technológia viszont rákot okoz.
Az álhírek szempontjából az a fontos, hogy a téma minél bonyolultabb legyen, mert az lehetőséget ad a szelektív értelmezésre. “Nem véletlen, hogy a 2008-as gazdasági világválságot vagy éppen a klímaváltozást ennyi összeesküvés-elmélet övezi” – mondja Krekó. Kutatásai szerint az álhírek kreálásánál az a lényeg, hogy minden történet három érzelem – a félelem, a gyűlölet és a remény – egyikére vagy kombinációjára épüljön.
Míg a Pesti Srácok követőinek száma 95 ezer a Facebookon, addig az ÉlményOrszág 175 ezernél tart. A kör által üzemeltetett Nyugdíjasok csatorna is 105 ezernél jár. Ezeket a felületeket úgy lehet bármely politikai oldal szolgálatába állítani a kampány idejére, hogy a legtöbben tudomást sem szereznek a létezésükről.
Az igazi probléma az, amikor az álhírek a Miniszterelnöki Hivatalban keletkeznek. Krekó állítja, jól nyomon követhető, hogyan született meg a májusi európai parlamenti választás előtt a “migránskaravánról” szóló rémhír. Az állami média még tudósítót is küldött Szalonikibe, aki élő bejelentkezésekben vélt Magyarország felé induló tömeget felfedezni egy üres réten.
HVG (1. sz.) előfizetéssel