A Csillangó Meseműhelyben citera, hegedű, gitár, brácsa, cselló, furulya és gardon festi a hátteret az ízes szavakkal mondott történetekhez. Kulcsár-Elek Csilla mesél, Kéner Orsolya, Tóth Zsuzsanna és Kurucz Betti hangszeren kíséri. A négy nő zenéje, meséje egymásnak felelget.
Orsi: Ami nálunk létrejön, tudatos tervezés eredménye, és tudatos reagálás a gyermekek igényeire. A kicsik szeretnek átváltozni meseszereplőkké királykisasszonnyá, szegénylegénnyé?, és a mi foglalkozásainkon ezt megtehetik. Ilyenkor, hőssé átlényegülve begyakorolhatnak problémamegoldó készségeket, és olyan megküzdést segítő tulajdonságokat érezhetnek magukénak, mint bátorság, kitartás, leleményesség, együttérzés, segítőkészség, lényeglátás, együttműködés. Ezzel az élménnyel felvértezve könnyebben helyt tudnak állni az igazi életfeladatok megoldása közepette is.
Betti: Aki a hétköznapokban alkalmanként butának, csúnyának, ügyetlennek érzi magát, mesehősként szép, okos, ügyes lehet, olyan, akinek sikerülnek a dolgok.
Zsuzsi: Ez az élmény pedig elraktározódik, és amikor szembetalálja magát egy nagy feladattal, amire nem érzi magát képesnek, ehhez a tapasztalathoz fordulhat.
– Hogyan alkot a Csillangó Meseműhely?
Betti: Csilla elmondja az új mesét, nekünk pedig népdalok, gyerekdalok jutnak eszünkbe. Ezeket először csak “behajigáljuk” egy képzeletbeli kosárba, hangeffekteket próbálgatunk a sokféle hangszeren, fontolgatjuk, mi illene ide vagy oda a mese folyamába. A dalok eléneklésével, csereberéjével, a hangszeres kíséret kialakításával építgetjük föl az előadást.
Képmás