A könyvtár több ponton támogathatja a közösség tagjainak rezilienciáját: közösségélmény, személyes fejlődés, problémamegoldási minták szolgáltatása olvasmányokon keresztül. Persze, ehhez nélkülözhetetlen, hogy a könyvtárosok is birtokolják e tulajdonságot. (MG)
– A reziliencia olyan reaktív megújuló képességet jelent, amelynek köszönhetően a pszichés működést érő sokkhatás, trauma következtében a személyiség károsodás nélkül képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, és a személyiség egészséges működése hosszú távon is megmarad.
Az amerikai kutatók érdeklődése ezt követően arra irányult, hogy megtalálják azokat a rezilienciát segítő, ún. protektív faktorokat, amelyek védelmet nyújtanak a gyermekeket ért veszélyeztető körülményekkel szemben. Mely tényezők tehát a reziliencia védőfaktorai? A protektív tényezőket a kutatók három csoportba sorolták: a személyes, a családi és a családon kívüli védőfaktorokra.
1. A személyes védőfaktorok közé az olyan tulajdonságok tartoznak, mint a jó kognitív, így az intelligenciát érintő, megfelelő érzelem- és viselkedésszabályozás, az önbizalom, az optimizmus, a vallásos hit, esetleg a kiemelkedő tehetség.
2. A családi védőfaktorok között a bizalomteli korai szülő-gyermek kapcsolatnak van meghatározó szerepe, emellett a szülők magasabb iskolai végzettségének és a kiterjedt családi hálónak.
3. A családon kívüli tényezők között a közösségekbe illeszkedés, a normákat tiszteletben tartó barátok szerepe játszik fontos szerepet. Más kutatások – így egy 1996-ban lezárult, szintén hosszú távú svéd vizsgálat – e tényezők mellett a sikeres megküzdési módok alkalmazását (coping), a belső kontroll szerepét (ez azt a meggyőződést jelenti, hogy az életünket mi magunk irányítjuk) és az élet értelmességébe vetett hit pozitív hatását emelték ki.
HVG