A magyar papírpénzeken férfiak szerepelnek. Tavasszal a Forbes Magyarország szerkesztőivel eljátszottunk azzal a nagyon is komoly gondolattal, kik lehetnének azok a nők, akik megérdemelnék, hogy pénzjegyeinken is emléket állítsunk nekik. A cikk végül a Forbes áprilisi számában jelent meg. Íme a javaslataim, szerintem kiknek a portréi szerepelhetnének a bankókon: 500 forint – Ráskay Lea
Ráskay Lea az első magyar értelmiségi nő, akinek munkásságáról és életéről is maradtak fenn adataink. A főnemesi családból származó apáca a Margit-szigeti kolostor könyvtárosa és kódexmásolója volt. A lányok tanintézetének számító kolostor könyvtárában a latinul nem tanuló növendékek számára számos magyar nyelvű kódex készült, s ezeket ma a legfontosabb nyelvemlékeink között tarthatjuk számon. (A középkori leányoktatás nélkül tehát sokkal kevesebb magyar nyelvű szöveg született volna.) A kódexek elsősorban hitbuzgalmi szövegeket tartalmaznak, köztük az alapító Szent Margit irodalmi igényességgel megfogalmazott legendáját. A kimagasló műveltségű Ráskay Lea nagyjából 1510-1527 között dolgozott a kolostorban. Valószínűleg annak a régi főnemesi családnak sarja volt, amely Ráska községről kapta a nevét, s amelynek férfi tagjai az Árpád-kortól a 16. század végéig országos főtisztségeket viseltek.
Ráskay Lea munkája nem egyszerűen a régi, romló állapotú kódexek másolása volt. A régebbi magyar nyelvállapotot tükröző szövegeket átírta “kortárs” köznyelvre, hogy megértésük ne okozzon gondot a novíciáknak. Nincs rá bizonyíték, de valószínűsíthető, hogy latin nyelvű szövegek fordítójaként is dolgozott, emellett pedig ő volt a kolostor könyvtárosa, és titkári feladatokat is ellátott a zárda főnökasszonya mellett. Könyvtároshoz méltóan alapos volt: a Margit-legenda kivételével minden kódexét gondosan datálta, gyakran a keletkezés időszakának legfontosabb eseményeit – például a Dózsa-féle parasztháborút – is megemlítette a kolofonban. “Gyülekeztek az magyeri urak és minden neműek, valami leszen benne” – írta reménykedve a török veszély miatt összehívott 1518-as bácsi országgyűlésről. A remény hiábavalónak bizonyult: a mohácsi csata után a zárda többi lakójával együtt neki is menekülnie kellett a Margit-szigetről. Szerencsére a kódexeket sikerült biztonságba helyeznie, így maradhattak fenn az egykori könyvtárosnő emlékével együtt.
Nyáry Krisztián – Facebook