Noha a Design Thinking (DT) nem pusztán egy problémamegoldó módszer, a bejegyzés címe világosan jelzi, hogyan kell megfordítanunk a nézőpontunkat és a gondolkodásunkat, ha a DT eszközrendszerét kívánjuk alkalmazni.
… A kutatás során kvantitatív és kvalitatív eszközöket egyaránt használhatunk, s végezhetünk elméleti kutatást és terepmunkát is. A DT módszerhez talán leginkább a kvalitatív, terepmunkán, azaz gyakorlati kutatáson alapuló módszerek illenek leginkább, s járnak is a legnagyobb haszonnal. Ilyenek pl.
– az interjú
– a saját tapasztalás (belehelyezkedem a másik bőrébe)
– a szafari (megfigyelés)
– és egy modern, s egyben rendkívül egyszerű formája, az instaszafari
– a résztvevő megfigyelés
– a shadowing és a naplózás. (Hasonló, már könyvtári környezetben is kipróbált módszerekről a TMT 2018/6. számában írtam.)
– Nekem az egyik nagy kedvencem lett a 5 WHYs módszere, amely egyébként az élet bármely területén alkalmazható, ha a valódi okokat kutatjuk: az egyes válaszok után újra és újra tegyük fel egyszerűen a miért? kérdést, pontosan 5x egymás után. (Ld. Jefferson Memorial esete).
Librarian Day by Day