Washington DC-ben, a Nemzeti Egészségügyi Intézetben van a Nemzeti Orvosi Könyvtár link , amely 25 millió cikket gyűjtött össze – ez az élettudományok és az orvosbiológiai kutatások tudásbázisa. Kulcsszavak szerint kereshetjük az adatbázist, és ha így teszünk, közel millió cikket találunk a várandósságról, de sokkal kevesebbet az anyatejről és a laktációról. Az anyatejre vonatkozó kutatásokkal foglalkozó cikkek számából kiderül, hogy sokkal többet tudunk a kávéról, a borról vagy akár a paradicsomról is.
A merevedési problémákról több mint kétszer többet tudunk mint az anyatejről.
Nem azt mondom, hogy nem kellene tudnunk mindezekről – tudós vagyok, úgy gondolom, mindenről tudnunk kellene. De hogy ennyivel kevesebbet tudunk – az anyatejről – az első folyadékról, amit egy fiatal emlős fogyasztani képes -, az joggal bosszant. A világban tíz nőből kilenc legalább egyszer szül életében. Ez azt jelenti, hogy évente közel 130 millió baba születik. Az anyák és csecsemőik a legjobb tudományos ismereteinket érdemlik.
Jelen kutatásaink megmutatták, hogy a tej nemcsak a testi növekedéshez járul hozzá, de a magatartást, az idegrendszer fejlődését is alakítja. 2015-ben felfedezték a kutatók, hogy az anyatej és a baba nyálának keveréke – kifejezetten a csecsemő nyáláé – beindít egy vegyi folyamatot, hidrogén-peroxidot hoz létre, ami aztán elpusztítja a staphylococcust és a szalmonellát. Kezdjük megérteni, hogy a tej biológiai receptje – az ember és más emlősök esetén is – különbözhet aszerint, hogy fiú vagy lány számára készül. Ha az újszülött-intenzív osztályon idegen anyától származó tejet szerzünk, vagy valamilyen anyatej-pótló készítményt, abban figyelmen kívül hagyjuk ezt a szempontot. Nem gondolunk arra, hogy nem ugyanúgy gyarapodnak a fiúk és a lányok, és ez múlhat valamennyire a tejen is.
TED