Hiánypótló! – hallhatjuk gyakran a nemnagydurranás publikációk méltatása közben. Az alábbi anyag viszont valóban és fájóan életbevágó hiány pótlásának lehetőségére hívja fel a figyelmet. (MG)
– Magyarországon az emberek többségének kevés barátja van, és a társadalmi folyamatok is arra mutatnak: a helyzet csak rosszabb lesz. Barátságkutatókkal beszélgettünk arról, miért állunk ilyen rosszul, hogy függ össze a társadalmi kohézió a barátsággal.
A barátságok a személyes élet minőségét javítják, boldogabbá tesznek minket, sőt meghosszabbítják az egyén életét, míg a társadalom szintjén az integráció és kohézió szintjét jelzik.
Magyarországon a nyolcvanas években nemzetközi összehasonlításban is nagyon fontosak voltak a munkahelyi kapcsolatok. A rendszerváltás utáni időszakban a munkahelyek megszűnésével ezek a viszonyok is megsérültek, sok esetben megszűntek. A helyzet mára sem lett kedvezőbb: a megnövekedett munkahelyi fluktuáció, versenyhelyzet, a munkaerő-piaci bizonytalanságok nem kedveznek annak, hogy munkatársaink köréből szerezzünk barátokat. A rendszerváltás után a barátságkutatók, szociológusok is sokat vártak a civil szférától. Úgy vélték, ott majd összejönnek az emberek, ez is a barátságok létesítésének új helyszíne lesz, de ez elmaradt.
HVG