Egészen primitív elvek alapján működik eredményesen a finn hadsereg!

– Mérnek, elemeznek, javítanak, cselekednek; mérnek, elemeznek, javítanak, cselekednek… folyamatosan. Nem ismerős ez 25 éves könyvtárimenedzsment-anyagokból? Mennyire vagyunk képesek a tanulásra? (MG)
– A siker kulcsa egy 2002-ben bevezetett rendszer, melyben rendszeres felméréseket végeznek a [finn] hadseregben szolgálók körében a tapasztalataikról, kezdve az elszállásolásuk minőségétől a felettesek vezetési képességén és a csapategységen át egészen a központi parancsnokság kommunikációjáig. Ezeket a felméréseket minden szervezeti szinten, a szakasztól a századon és a zászlóaljon át egészen a dandárig elvégzik.
Az eredményeket pedig nem csupán összesítik, hanem nyomon is követik a változásokat. Ha valahol romlást tapasztalnak, megvizsgálják, hogy azt mi okozta: egyéni probléma, vagy netán rendszerszintű hiba. “A lényeg, hogy kiértékeljük az eredményeket és megtaláljuk azok forrását. Vajon egy bizonyos konkrét esemény befolyásolta az eredményeket? Vagy egy adott személy? Bizonyos folyamatok? Ha pedig az emberek látják, hogy ez működik, az nagyban megváltoztatja viselkedésüket” – mondta Jukka Sonninen dandártábornok, a finn hadsereg kiképzési parancsnoka, aki a felméréseket is felügyeli.
Sonninen a legnagyobb eredménynek a finn tisztek vezetői képességének javulását tartja. Bár a finn hadsereg sosem volt híres a tisztek brutalitásáról, mint minden hasonlóan hierarchikus, parancsnoki láncon alapuló szervezetben, a tisztek sokszor a rangjukra hagyatkoztak, amikor parancsokat osztogattak. Most már inkább a kölcsönös bizalom a jellemző. “A katona és felettese közti kapcsolat nem alapulhat szimplán a hatalmon. Nem üvöltözöl a beosztottjaiddal, hanem normális emberként kezeled őket. Hallgatni kell azokra, akiket vezetünk, nem csak parancsolgatni nekik” – mondta Sonninen.

Hírforrás:
444