A használói élményt (user experience – UX) már egyszer körbejártuk könyvtári példával – ld. link link és link ), de mivel a könyvtári szolgáltatás sikere ezen alapul, most analógiásan tesszük ezt, hazai Michelin-csillagos link éttermek gyakorlatából hozva példákat. Mindezt azért, hogy megtaláljuk saját szakterületünkhöz az izgalmas analógiákat. (MG)
– Egy segédfelszolgáló mondja: Tudatosan arra kell építenem, hogy mindent tökéletesen készítsek el. Így pl. a napkin-ek és a törlőkendők élének meghajtásában, ne essen szét a kendő, a csavarás belső fele ne érjen a külső elé, ne csaljak rá hajtásnál, és ez még csak a törlőkendő-napkin. A “menü-kártyák” (dombornyomott “kártyapakli” a menün lévő ételekkel, leírásukkal angolul és magyarul) adatait kívülről kell tudnia a felszolgálóknak, feletteseik ezt ki is kérdezik. A rendelésnél ezekről választhat a vendég, aki étkezése végén meg is kapja ezt a paklit. A szokásos 18:00-s meeting megbeszélése után a séf megkever egy menü-paklit, és szétosztja a food & baverage managerek, sommelier-ek és pincérek közt; ki-ki kap 1-1 kártyát. Kérdés: az adott étel milyen alapanyagokkal készül, (fűszernövények is!), milyen borpárosítása, milyen sörpárosítása és milyen alkoholmentes koktélpárosítása van, ezek közül mindegyiket alapanyagokkal. Aki nem tudja, nem állhat munkába, ugrik a napi bére.
– Mi lehet e gyakorlat könyvtári megfelelője? (MG)
KIT-információ