Közös tudás, közös hozzáférés – komolyan?

Ha már téma link , de nem derül ki itt ezúttal sem link , akkor az ember gondolkodóba esik. – Számomra a közös tudás és közösségi hozzáférés azt jelenti, hogy elismerjük: együtt vagyunk a tudás letéteményesei, azaz nem csak mi, pl. a könyvtár. Ha ezt komolyan vesszük, akkor a könyvtár falain kívüli tapasztalatok is a szolgáltatás részei, melyet a könyvtár a saját tulajdonában lévő forrásokkal, dokumentumokkal együtt számba vesz, és az érintett felekkel való megállapodás alapján, egy merítéssel kínál. Ennek feltétele a használók forrásként való “kezelése”. Egymásnak szolgáltatunk és (el)fogadjuk egymás kínálatát.
Nézzünk múzeumi példákat:
1. A szlovén múzeumi rendszer becsatornáz nyilvános vagy nem nyilvános magángyűjteményeket is. Nyilvános pl. Kambresko nevű település a szlovén-olasz határ innenső oldalán, ahol egy lelkes amatőr gyűjtő saját lakásában várja az érdeklődőket. De vannak nem nyilvános gyűjtemények, amelyeket a család engedélyével tartanak nyilván. (A vonatkozó fotók: link -n: a “múzeum”-családi ház épülete; a fogadótér Tito-képpel – egykori kocsma fala; az I. világháború relikviái, női szemmel(!), a tetőtérben.)
2. A Szlovén Etnográfiai Múzeum link tematikus kínálata a hagyományos gyűjteményén kívül kiegészül a tág közösség tudásával. A múzeum munkatársai módszeresen megszólítanak menekülteket, hajléktalanokat, különböző szakmák képviselőit, vagy éppen speciális szexuális érdeklődésű embereket. Kikérdezik őket tapasztalataikról, életükről. Így fordulhat elő, hogy “A természet és a kultúra” állandó kiállítás – “Én, mi és mások – A világom képei” link – keretében kis időszaki kiállítás nyílik pl. egy fiatal által gyűjtött pólókból és a hozzájuk tartozó történetekből. Vagy éppen régi cipőkből, hasonló módon. A múzeum tehát a közösség tudását reprezentálja – mellyel egyben a közösség általi elismertségét is megteremti.

Az egyén, a kis- és a tágabb közösség identitását együttesen építi – átjárható kapcsolatokat teremtve közöttük.

A küldetés nem csak a szakemberek által előállított, kontrollált tárgyak és ismeretek összessége. Hanem bátorság a tudás demokratizálására, nyitás az új, váratlan asszociációk, új tudáselemek felé. Ez nyilván kultúraváltást kíván a gyakran befelé forduló személyiségű gyűjteménykezelőktől.
A Szlovén Etnográfiai Múzeum a magyar Cselekvő Közösségek szlovén projektjének látogatóit a múzeum méztermelést bemutató kiállítása link kapcsán olyan mézzel kínálta, melyet a múzeummal szomszéd épület tetején telepített méhcsalád termelt. (MG)

Hírforrás:
KIT-információ