… onnan ismerszik meg, hogy
– az iskolából kikerülő gyerekek a számukra kedvező irányban tudnak továbbtanulni
– egyre eredményesebb módszertani munkát végeznek az iskola pedagógusai
– javul az iskolába kerülő gyerekek kognitív mellett az érzelmi, kinetikus stb. intelligenciája
– stb.
E szemlélet kidolgozására tett javaslatot az ALA 2010-ben. Ami persze első hallásra meglepő, ám ez az a holisztikus szemlélet, melyet a hazai minőségbiztosítás is mantráz az utóbbi 15-20 évben – mérsékelt sikerrel (a hangoztatás még nem cselekvés). Talán ismerősebben hangzik: a minőséget a használók szempontjai határozzák meg. Azaz: elfelejthetjük, hogy a mi általunk fontosnak tartott szempontokat a giákok ellenében lehet számukra átadni.
Az elismerést és szakmai sikert egymással karöltve hozó szemlélet: a használók jövőképéből kiindulni és onnan visszatervezni a szolgáltatást. Ez nagy bátorságot kíván a könyvtárostól, ugyanis kiderülhet: kevesebb könyvre, sokkal több praktikus készségre (inspiráció, tanulás nehézségek leküzdése stb.) van szüksége a gyerekeknek ahhoz, hogy sikereiket elérhessék. Ezzel párhuzamosan olyan akadályokat kell leküzdeni, mint pl. az olvasás vagy a könyvtár egyre kevéssé vonzó imázsa. Könnyen előfordulhat, hogy ezen fogalomkör és szemlélet elhagyásával lehet sikert elérni – legalábbis a lehetséges használók döntő többségénél. (MG)
KIT-információ