A munkaerő-hiány pillanatokon belül eléri, sót, egyes helyeken mér el is érte – a könyvtárakat. A könyvtáros munkaerő-piacot több, egymással ellenkező jelű hatás befolyásolja. Nem teljes lista erről:
– Demográfia
1. Szaporodó nyugdíjazás.
2. Az utóbbi évtizedekben visszavett képzési kapacitás.
3. A könyvtárosképzés és továbbképzés minősége esetleges: túl lazán kötődik a tényleges munkaerő-igényekhez.
4. Nagyon kicsi az átjárás más szakmákba, más szakmákból. A könyvtáros tudás / attitűd a hazai gyakorlatban alig konvertálható könyvtáron kívüli munkavégzésre, ezért kicsi az elvándorlás.
– Munkaügy, HR
5. Fejletlen munkaerő-kiválasztási gyakorlat.
6. Nehézkes az elbocsátás.
7. Ritka a személyes vagy könyvtári szintű tudásmenedzsment.
8. A könyvtári vezetők ritkás vezetői ismeretekhez jutnak hozzá.
– Szervezés
9 A méretgazdaságosság miatt egyre kevesebb könyvtárosra van szükség.
10. A rendszerben párhuzamosan végzett munkák jelentős munkaerő-tartalékot jelentenek.
11. Lassan terjednek a munkaerővel takarékoskodó, hatékonyabb rendszerek – leginkább a gazdaságban.
– Munkakultúra
12. A könyvtárosok kitöltik a rendelkezésükre álló munkaidőt, bármekkora is az.
13. Ritka a teljesítménymérés és -értékelés, a meglévő adatok sokszor megbízhatatlanok.
14. A munkaerő leterheltsége egyenetlen, ugyanakkor az érintettek egymásra mutogatnak.
15. A jellemzően befelé forduló könyvtáros attitűd kevésbé alkalmas látványos tevékenységekre.
– Külső körülmények
16. Bizonytalanok vagyunk, a kormányzat a jelenlegi könyvtáros munkaerő-kapacitásban gondolkodik-e (ha egyáltalán).
17. A társadalomban nagy a ki nem mondott igény az információs-szocializációs feladatok ellátására, a könyvtárak lassan lépnek e területre.
18. A könyvtáros-imázs része a pontos, megbízható, lassú munkavégzés.
A felsorolt, egymással ellentétes irányú jelenségek nem adnak választ a címben feltett kérdésre, ugyanakkor áttekintésük és megvitatásuk közelebbre vihet a válasz megtalálásához. (MG)
KIT-információ