Sik Domonkos, az ELTE-TÁTK szociológusa azt kutatta, a társadalmi szenvedés hogyan alakulhat mentális zavarokká. Magyarország nem áll jól európai összehasonlításban: nem véletlenül népbetegség az alkoholizmus és a depresszió. A jóléti államok leépülése csak fokozza a problémákat, ám azt még nem látni, milyen társadalompolitika nyomul be a jóléti rendszerek után maradt vákuumba.
SD: Fontos kitérni a szolidaritás történetére, hogy megértsük, mit nyögünk most. A modernitással átalakult a szolidaritás, a korábbi közösségi alapú szolidaritás, ahol a falu- vagy a családközösség volt kulcsfontosságú, lecserélődött. A modernitásban professzionális intézményekbe szerveződött ki a szolidaritás: például egészségpénztárak, társadalombiztosítás. Ezek az intézményrendszerek nemzetállamokhoz kötődnek, ezeknek lesznek a mintapéldái a skandináv jóléti államok.
– Tehát a modernitásban lecserélődtek az emberek, a személyes kapcsolatok intézményekre.
SD: Így van. Később, a globalizáció időszakában azonban a nemzetállamok mozgástere beszűkül, ebből fakad a jóléti rendszerek leépülése.
Magyarországon kevésbé épültek ki ezek a jóléti rendszerek, ezért sokkal drasztikusabban érezhető a leépülés is.
24.hu