Öt tinédzser Virginia államban egy jellemzően feketék által látogatott iskolára fekete-ellenes jelképeket és szövegeket festett fel 2016-ban. A bíró közösségi munka helyett olvasást ítélt számukra. A bírálat mellé egy listát csatolt a választható könyvekről. Mind a történelem megosztó és tragikus időszakairól tartalmaztak történeteket. Szerepeltek például a Holokausztról, rasszizmusról szóló regények és Arthur Millertől A salemi boszorkányok. A fiatalok összefoglalót készítettek az olvasmányokról.
A The New York Times-nak nyilatkozott az egyik résztvevő a tanultakról. Az esszéje szerint korábban fogalma sem volt mit jelent a falra festett szvasztika. A könyvekből megtanulta, hogy a jelképek fájdalomra emlékeztetnek másokat.
A büntetéstípust közben más esetre is átültették a bírák. A szerzők nem teljesen elégedettek a gyakorlattal. Van, aki nem örül, hogy a művét büntetésnek használják. Más azt reméli, hogy nem veszik el a műve üzenete. Hogy a tinédzserek bele tudják képzelni magukat mások bőrszínébe, és ez tágítja a látókörüket.
Másokat is megoszt a bírói gyakorlat. Egy tanár szerint nem kellene az olvasást büntetésnek használni. Egy idősebb diák szerint ez inkább az igazi büntetés megúszása. Csak növeli a társadalmi szakadékot. Más diák szerint viszont van értelme a módszernek. A fiatalok ebből érthetik meg, hogy mit tettek rosszul. (ref.: Habók Lilla)
The New York Times