Késsel támadt két migráns egy párizsi könyvtárban az alkalmazottakra link – volt olvasható az Origo kormányközeli hírportálon. Valóságtartalmával kapcsolatban kapásból kérdések merülhetnek fel, ha csak a Hogyan ismerjük fel az álhíreket c. IFLA-plakát link alapján gondolkodunk . Gyanús, mert:
– a hírportál több, menekültekkel kapcsolatos álhírt közölt már (ld. pl.: link )
– forrást nem nevez meg; vagy ugyan egy linknek látszó dolog, de döglött
– a tematika megfelel az orosz propagandáénak (vö.: link
Az interneten rákeresve a párizsi Václav Havel fiókkönyvtárra, az elsők között megtaláljuk az Origo-anyag feltételezett forrását (pl. link ), legalábbis a fotó azonos, a szövegben nagyok a hasonlóságok. (A Google-fordító link is a barátunk, de a bizonyosság kedvéért megkérdezhetünk franciául jól értő könyvtárost is.) Lényeg: a feltehető francia forrásszövegben nem szerepel a menekültre való utalás; az minden bizonnyal az Origo szerkesztőinek szüleménye. Az eset felveti a rasszizmus, a rágalmazás, az inszinuáció minősített esetét, az újságírói etikai kódex áthágásáról nem is beszélve. Az interneten a további találatok között előkerül link , hogy a fiókkönyvtár menekültek felkarolására “specializálódott”.
A könyvtárosnak (is) tehát fokozott felelőssége van a hírek továbbadásában, s jól teszi, ha
– a propagandának, álhírnek tűnő tartalmakat bizonytalanság felmerülése esetén sem adja tovább (vö.: Tényellenőrzés – mielőtt bármit is megosztanál, pl. a Facebook-on (videó) link , ugyanis
– a lehetséges tévedés – a könyvtárosok etikai kódexének megsértésén túl – súlyosan alááshatja a könyvtáros hitelességét
– Persze, a forrást, esetünkben az Origo hitelét is kikezdi, de az nem a könyvtáros hatásköre, ugyanakkor mint információforrást, még körültekintően érdemes csak ajánlania.
– Komolyan felmerül a propaganda-eszközökkel sugallott konstrukció egészének hitelessége: az igazságot ugyanis nem szüksége propagandaeszközökkel támogatni. (MG)
KIT-összeállítás